Drága alapok

2010. szeptember 07. kedd, 08:54

Drágán kezelik a vagyont egyes alapokban - ez derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) néhány napja közzétett adataiból.

A legnagyobb költséggel működő konstrukcióknál a teljes költséghányados a nettó eszközérték csaknem tíz százalékára rúgott tavaly. Kirívóan magas, öt százalék fölötti mutatókkal korábban többnyire a tőkevédett alapoknál lehetett találkozni, ezekre ugyanis jellemző, hogy az indulás évében magasabb költséggel működnek.

Tavaly azonban a költségek terén a csúcstartók már nem ezek, hanem az aktívan kezelt, abszolút hozamú konstrukciók voltak.

Az OTP Alapkezelő több alapja is kilenc- tíz százalék körüli teljes költséghányadossal működött, de volt egy concorde-os alap is, amelynél a mutató meghaladta a kilenc százalékot. Ezeknél az alapoknál az volt a közös jellemző, hogy a normál alapkezelési díjon felül sikerdíjat is felszámíthat az alapkezelő, ha a konstrukció hozama meghaladja a benchmarkot, ennek mértéke a PSZÁF adatsora szerint jellemzően húsz százalék.

Ilyen alap egyébként a PSZÁF kimutatása szerint kevés van Magyarországon, a felügyelet mindössze két concorde-os, két aegonos és öt OTP-s konstrukciót sorolt fel. „A sikerdíj fontos motiváló tényező az alapkezelők számára” - mondja Kadocsa Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója.

Az Aegonnál például szinte minden alap úgy működik, hogy az 1,5-2,5 százalékos vagyonkezelési díj mellé 20-25 százalékos sikerdíjat számít fel.

Forrás: Világgazdaság